Végrehajtotta első harci bevetését a brit légierő Iszlám Állam ellen

Végrehajtotta első támadását az Iszlám Állam nevű szélsőséges dzsihádista milícia ellen a brit királyi légierő (RAF).

Michael Fallon brit védelmi miniszter kedd este Londonban a BBC-nek elmondta, hogy két Tornado GR4 típusú harci repülőgép szállt fel az RAF ciprusi támaszpontjáról, és azt a feladatot kapta, hogy segítsen az Iszlám Állam egységei ellen harcoló kurd erőknek Irak északnyugati országrészében. A gépek azonosítottak és megsemmisítettek egy nehézfegyverállást, amely a kurd alakulatokat fenyegette, ezután az Iszlám Állam egy felfegyverzett kisteherautóját támadták ugyanabban a térségben.

A gépek a bevetés után biztonságban visszatértek ciprusi támaszpontjukra - mondta Fallon. Arra a kérdésre, hogy a bevetésnek voltak-e halottjai az Iszlám Állam soraiban, a miniszter azt mondta, hogy az akció előzetes kiértékelése erre még nem terjedt ki, de az valószínűsíthető, hogy a tűz alá vett fegyverzet megsemmisült.

A brit védelmi minisztérium kedd esti hivatalos közleménye szerint a Tornado-kötelék eredetileg fegyveres felderítő bevetésre indult, és repülés közben kapta a parancsot, hogy avatkozzon be az Iszlám Állam és a kurdok között zajló összecsapásba. A gépek egy Paveway IV, illetve egy Brimstone típusú lézervezérlésű precíziós bombával támadták az Iszlám Állam fegyverzetét.

A brit parlament múlt pénteki rendkívüli ülésén adta hozzájárulását Nagy-Britannia bekapcsolódásához az Iszlám Állam ellen amerikai vezetéssel már folyó légi hadműveletekbe.

Az RAF hat Tornado repülőgépből álló kontingenst vezényelt Ciprusra.

A londoni alsóház, amely a parlamenti pártok ilyenkor esedékes éves kongresszusai miatt jelenleg szünetét tölti, a kormány kérésére tartott rendkívüli ülést pénteken, hogy megvitassa a brit légierő csatlakozását az Iszlám

Állam elleni támadásokhoz.
Az alsóház péntek esti szavazásán 524 képviselő voksolt a brit részvétel mellett; 43-an elvetették a konzervatív-liberális kormánykoalíció indítványát.

Nagy-Britannia nem egészen negyedszázadon belül - az 1991-es, illetve a 2003-as iraki invázió után - most harmadszor kapcsolódott be iraki hadműveletekbe nemzetközi koalíció tagjaként; igaz, a brit katonai részvételhez ezúttal az iraki kormány hivatalos kérése szolgáltatta a jogalapot.

A brit légierő hadműveleti felhatalmazása ugyanakkor nem terjed ki az Iszlám Állam szíriai állásai elleni támadásokra; a brit kormány álláspontja szerint ha ez szükségessé válik, arról külön parlamenti szavazáson kell dönteni.